Lk 6,39-42
39Hasonlatot is mondott nekik: „Vajon a vak vezethet-e vakot? Nem esnek-e mindketten verembe? 40Nem nagyobb a tanítvány a mesterénél; valaki akkor tökéletes, ha olyan, mint a mestere. 41Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? 42Hogyan mondhatod testvérednek: »Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát«, a te szemedben pedig nem látod a gerendát? Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, és majd látni fogsz, hogy kivehesd a szálkát testvéred szeméből!
“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”
Elmélkedés on Lk 6,39-42
Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2026-09-11 Napi ima
Tartottam egyszer egy plébániai lelkigyakorlatot úgy ötven embernek, akik között egy vak férfi is volt. A hétvégi misét előkészítő csoport nagyon kreatív volt, papírból halakat vágtak ki, hogy szemléltessék a csodálatos halfogást, amikor Jézus javaslatára a tanítványok kivetették a hálót a másik oldalon. A halakat szétosztották a közösség tagjai között, s mindenki talált a saját ajándékhalán valami biztató szót: „öröm”, „remény” stb. A vak emberhez a véletlenszerűen kiosztott halak közül az került, melyre a „látás” szó volt írva. Azt mondta, hogy megkapta a látást, de másfélét: belelát az emberek szívébe.