Mk 6,30-34
30Az apostolok ismét összegyűltek Jézus körül, és mindnyájan beszámoltak, hogy mi mindent tettek és mit tanítottak. 31Ő ekkor azt mondta nekik: „Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjetek meg egy kicsit.” Olyan sokan jöttek-mentek ugyanis, hogy még enni sem volt idejük. 32Bárkába szálltak tehát, és félrevonultak egy elhagyatott helyre, egyedül. 33Sokan látták azonban őket, és észrevették, amikor elmentek. Minden városból futottak oda, és megelőzték őket. 34Amikor kiszállt, Jézus meglátta a hatalmas tömeget, és megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Sok mindenre kezdte tanítani őket.
“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”
Elmélkedés on Mk 6,30-34
Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2026-02-07 Napi ima
Az apostoloknak fontos volt a megerősítés, hogy jól végzik munkájukat. Mi is vágyunk rá, és jól esik, ha mások elégedettek velünk.
Előfordul, Uram, hogy szeretnék elvonulni a tömegtől, nyomaszt a társaság. Máskor meg azt kívánom, bárcsak figyelne rám valaki, nagyon magányosnak érzem magam. Ha sikerül imádságban veled lennem, ha tudatosítom, hogy te közelebb vagy hozzám saját gondolataimnál, átélem a békességet, amilyet az apostolok is érezhettek.