Mt 13,44-52

44Hasonló a mennyek országa a szántóföldbe rejtett kincshez. Egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet.

45Hasonló továbbá a mennyek országa a kereskedő emberhez, aki értékes gyöngyöket keresett. 46Amikor talált egy sokat érő gyöngyöt, elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt.

47Hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett hálóhoz is, amely minden fajta halat összefogott. 48Amikor megtelt, felhúzták a partra, leültek, és a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványát pedig kidobták. 49Így lesz a világ végén is. Az angyalok kimennek majd, a gonoszokat elválasztják az igazaktól 50és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás.

51Megértettétek mindezeket?” Azt felelték neki: „Igen.”52Ő pedig azt mondta nekik: „Így tehát minden írástudó, aki járatos a mennyek országában, hasonló a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.”


Elmélkedés on Mt 13,44-52

Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2023-07-30 Napi ima

Megtaláltam-e már az értékes igazgyöngyöt, amiért mindenemet odaadnám? Keresem-e még, vagy megelégszem a középszerűséggel az imában, a munkában, Istennel és az emberekkel való kapcsolatomban? Jézus ezt a mindennél többet érő gyöngyöt hasonlatként használja az Országra, melynek meghirdetéséért és megalapításáért érkezett közénk. Ez nagy örömmel és reménységgel tölt el.

„Az írástudó, aki járatos a mennyek országában”, tudja, hogyan hozzon elő kincseiből újat is, régit is. Mai világunk, még az egyház is egyre inkább polarizálódik a liberális és konzervatív irányban, melyek mindegyike önmagát tartja az igazság letéteményesének. Bölcsességért és szabadságért imádkozom, hogy az országot keressem az újban és a régiben is. Isten országa nem „vagy-vagy”, hanem „is-is”.