Mt 18,1-5.10.12-14

1Abban az órában a tanítványok odajöttek Jézushoz és azt mondták: „Ki a legnagyobb a mennyek országában?” 2Erre ő odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította 3és így szólt: „Bizony, mondom nektek: ha meg nem tértek és nem lesztek olyanok, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. 4Aki ugyanis kicsivé lesz, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában. 5És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, engem fogad be.

10Vigyázzatok, ne vessetek meg egyet sem e kicsik közül. Mert mondom nektek: angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát., 12Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és azok közül egy elkóborol, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyeken, nem megy-e el és nem keresi-e meg az eltévedtet? 13Amikor pedig megtalálja, bizony, mondom nektek: jobban örül annak, mint a kilencvenkilencnek, amely el sem veszett. 14Ugyanígy a ti Atyátok, aki a mennyekben van, nem akarja, hogy egy is elvesszen e kicsik közül.


Elmélkedés on Mt 18,1-5.10.12-14

Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2026-08-11 Napi ima

Uram, a te országodban a kicsi szép, és virulnak a gyermekek meg az olyan emberek, akiket megvetnek mások. Mivel minden egyre bonyolultabb a világban, az egyszerűség és az alázatosság egyre ritkábbá, de annál becsesebbé válik. Azért imádkozunk, hogy legyen szemünk a látásra és fülünk a hallásra az egyre anyagiasabb és egyre kiismerhetetlenebb világban.