Miért imádkozzunk?
Egyszer megkérdezték egy kolostorban élő apácától, miért imádkozik. “Mert lélegzem” – válaszolta. „Az emberek meg akarják tapasztalni Isten rendkívüli jelenlétét mindennapjaikban”, ezért akarnak imádkozni. Az ima ugyanakkor “lassú, tudatos erőfeszítést, elmélkedésre szánt időt és lelkünktől hiteles választ igényel”. Hatására szívünkkel kezdünk látni, és ennek megfelelően reagálunk. Békét ad a lelkünknek, és elősegíti, hogy szívünkből együttérzés, empátia, hála és remény törjön fel. Másokat is Isten elé viszünk imánkban, így támogatjuk őket jó időben, rossz időben.
Forrás: Reimagining Religion: A Jesuit Vision by Jim Maher SJ (p.46)
Bővebben
Túlélni a szenvedést
Életünk útja mentén néha annyi szépséggel találkozunk! Mindannyiunknak jót tenne, ha lelassítanánk, és élveznénk ezt a szépséget. De túl gyakran hagyjuk, hogy észrevétlenül elsuhanjon mellettünk.
Olykor mégis észrevesszük. Felismerjük, hogy a szépség van jelen, hagyjuk, hogy megálljon a pillanat, és elidőzünk a szépség jelenlétében. Ezekben a percekben elég éberek vagyunk, hogy valóban megtapasztaljuk a szépséget. Ezek a tapasztalatok elég ritkák, de amikor mégis előfordulnak, mélyen megérintenek.
Összekapcsolódunk azzal az alapigazsággal, hogy bár a világban szenvedés van (és az van), és mi is szenvedünk (van, és lesz is szenvedés az életünkben), azért a szépség is jelen van. Nem tudjuk megmagyarázni, miért van így, csak elfogadhatjuk, hogy így van.
Forrás: Finding God in the Mess: Meditations for Mindful Living by Brendan McManus SJ & Jim Deeds (p.71)
Bővebben
Jezsuiták, lelkiség, vallás
Istennek van egy elképzelése a világról. Ignác szerint minden egyes ember lényeges és egyedülálló szerepet játszik ennek a víziónak a megvalósításában. Ellentétben a focimeccsel, ahol cserejátékosok vannak, a mi szerepünket senki más nem tudja olyan sajátos módon betölteni, ahogyan mi. Lehet, hogy nem tudjuk pontosan, mi a szerepünk, de az biztos, hogy köze van a temperamentumunkhoz és a személyiségünkhöz. Isten nem akar mást, mint hogy gondolkodjunk el azon, kik vagyunk, mi az, ami életet ad nekünk, miben vagyunk jók, milyen irányban és hogyan haladunk. A mi saját körülményeink határozzák meg, hogyan tudunk a legjobban hozzájárulni a világ folyásához. Ignác újra csak azt kéri, hogy időről időre elmélkedjünk, követve útmutatásait, melyeket a lelkek megkülönböztetéséhez, a döntéshozatalhoz és az Examen imához adott.
Forrás: Reimagining Religion: A Jesuit Vision by Jim Maher SJ (p.108)
Bővebben
Kapcsolataid
Ha a kapcsolataidat arra építed, hogy meg akarsz ismerni és érteni másokat, és oda akarod adni magadat nekik; ha valóban felismered, hogy – ahogy Szent Pál mondja – „mindenben gazdagodni fogtok, hogy minden alkalommal nagylelkűek lehessetek” (2Korinthus 9:11); ha sikerül felfognod, hogy mindened – tehetséged, örömöd, szíved dala, erőd (és gyengeséged) arra való, hogy másoknak adj; ha megtanulsz úgy élni, hogy mások felé nyújtod a kezed, vagy hagyod, hogy ők nyújtsák feléd kezüket; ha megosztod másokkal idődet, energiádat, terveidet és ötleteidet; ha valóban érdeklődsz mások iránt, és helyet biztosítasz nekik a világodban, akkor igazi, valódi találkozásokban lesz részed.
Forrás: Dancing With Loneliness by José Maria R. Olaizola SJ (P.116)
Bővebben
Félelem
Félelemben élni olyan, mintha egy dobozban élnénk. A tér, amelyet belakhatunk, kicsi. Útjaink rövidek, és többnyire nem elégítenek ki. Életünk klausztrofóbiássá és terhessé válik.
Csak akkor látjuk meg, milyen tágas, lehetőségekkel teli az élet valójában, ha szakítunk a félelemmel. S ha egyszer ezt megtapasztaljuk, már kisebb eséllyel esünk vissza a félelembe. Az első szakításnál megtörténik a változás.
Nem véletlen tehát, hogy Jézus és a nagy lelki tanítók leggyakrabban elhangzó felhívása ez: “ne féljetek!”. Úgy tűnik, ezen fordul meg minden, amit Jézus tanított nekünk, csak így indulhatunk el egy valóban megvilágosult spirituális úton.
Forrás: Finding God in the Mess: Meditations for Mindful Living by Brendan McManus SJ & Jim Deeds (p.8)
Bővebben
Spiritualitásom
Spiritualitásunk befolyásolja, hogyan élünk, főleg mivel foglalkozunk, mivel töltjük az időnket. A “spiritualitás” szó a latin “spiritus”-ból ered, mely az életadó leheletet idézi. Persze nevezhetjük másként is, mondhatjuk értékrendnek, meggyőződésnek. Ha napjaimat együttérző hozzáállással és ehhez illő magatartással élem, spiritualitásomat a jó és életadó dolgok táplálják, és ez személyiségem gazdagodásához vezet. Ha viszont mások becsmérlésével és kihasználásával töltöm az időt, “spiritualitásom” élettagadó, és aláássa emberségemet, mert az ember alapvetően élni akarja az életet, és nem tönkretenni.
Forrás: Reimagining Religion: A Jesuit Vision by Jim Maher SJ (p.19)
Bővebben
Mi a te történeted
Néha foglyul ejthet egy olyan történet, amelyik nem a tiéd. Belegabalyodhatsz egy történetbe, ami kapzsiságról, bosszúról vagy hiúságról szól. Talán egész történetedet mások alakítják: egyetlen szóval, tulajdonsággal határoznak meg téged, és ezáltal azzá is válsz: alkoholistává, neurotikussá, áldozattá, vesztessé, és így tovább. Az ő szemükkel látod magadat, és már nem veszed észre saját értékeidet. Azok a történetek, amelyek azt mesélik rólad, hogy reménytelen eset vagy, és nem lesz belőled semmi, az önpusztításba hajtanak. Azok pedig, amelyek szerint csodálatos és különleges vagy, sebezhetővé tesznek, ha kihívások elé állít az élet. Hogy teljes életet élj, egy olyan történetbe kell belekapcsolódnod, amelyik szeretettel kezdődik és szeretettel végződik, ez pedig sokunk számára a krisztusi történet.
Forrás: Dipping Into Life by Alan Hilliard (p.77)
Bővebben
Mentális egészség
Ha túl nagy nyomást helyezel életed bármely szeletére, fennáll az összeomlás veszélye. Ha túl nagy nyomást helyezel lényed bármelyik oldalára, az is összeomolhat. A testet, a lelket, az elmét és az érzelmeket azért kaptad, hogy megosszák egymás közt a terhet. Ugyanez igaz a családodra és a barátaidra, a támogató szolgálatokra és mindenre, ami segít felismerni értékeidet, és azt, hogy mi fontos neked. Amikor jó formában vagy, észleled mindezeket a „boltíveit” életednek. A teher többnyire egyenletesen oszlik el rajtuk. Amikor rossz formában vagy, túl nagy nyomást helyezel egy-egy „ívre” – de egy boltív nem bírja el a terhelést!
Forrás Dipping Into Life by Alan Hilliard (p.48)
Bővebben